Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.

Szünetel!

Riport Penny-vel


1. Eddig Bee néven írtál, most mégis megváltoztattad a neved. Mi ennek az oka?

Annak idején, amikor belekezdtem a blogolásba a nevemből ügyeskedtem ki a Bee nevet, aztán idővel felötlött bennem, hogy szeretném, ha egyszer láthatnám a saját könyvemet a boltok polcain, azonban úgy gondoltam, ez a név nem mutatna jól egy könyv borítóján, ráadásul nem is szerettem meg túlságosan. Hosszú ideje gondolkodtam már a névváltáson, de sem a megfelelő név, sem merszem nem volt ahhoz, hogy véghezvigyem. Aztán most megtörtént! :D

2. A történeteidhez tartalmaznak karikás dolgokat is. Hogy érzed, ezzel "feszültebbé" válik a légkör?

 A karikás dolgok nem igazán a helyzet feszültebbé válása miatt vannak, hanem azért, mert ezek a dolgok hozzá tartoznak az emberek életéhez. Az embereknek szükségük van effajta érzelmi megnyilvánulásokra, kinek ezért kinek azért, de amellett, hogy némely történetem fantázialényekkel (farkasokkal, vámpírokkal) van megtűzdelve, szeretném, ha valósághű, az élethez hozzátartozó, mindennapi dolgok  is szerepelnének benne.

 3. Mikor kezdtél el írni? Biztos van már tapasztalatod, hisz négy blogod is van.

 Ha megnézed az első blogomat (Sunbeam - http://www.twilightandbee.blogspot.com/) 2010. március 23-án volt az első bejegyzés, azon a napon nyitottam meg a blogot és azon a napon írtam először életemben.

 4. Nem nehéz egyszerre üzemeltetni ennyit? Ahogy elnéztem, egyen-kettőn már nem volt friss egy ideje.

 Az elsőn nincs, mivel azt már befejeztem. A Harc a végzet ellen (http://www.jamiescottlife.blogspot.com/) az, amivel a legtöbbet foglalkozom jelenleg, de persze vannak alkalmak, amikor amolyan írói válságba kerülök, és olyankor vannak kihagyások, legalábbis ami a bejegyzéseket illeti. Az álmok útjánnál (http://www.almokutjanbybee.blogspot.com) valóban nagyon régen volt frissítés, hogy mi ennek a pontos oka, nem igazán tudom megmondani. Az ötlet meg van, mi több, úgy ahogy az egész sztori meg van a fejemben, de valahogy mégsem tudom papírra vetni azokat. Lassan vége a sulinak így több időm lesz majd foglalkozni vele, valamint szeretném először befejezni a Harc a végzet ellent, aztán majd meglátjuk. Végül ott van a novellás blog (http://www.shortstoriesofbee.blogspot.com), ami egyébként is csak azért nyitódott, hogy ha van időm megírni egy-egy rövidebb sztorit, oda feltölthessem azt. Szóval, hogy a kérdésedre is válaszoljak, igen, néha nehéz, máskor viszont amikor szárnyal a fantáziám-, könnyen megoldható.

5. A barátaid tudják, hogy írsz? Meg merted nekik mutatni az első műveidet?
Igen, mostanra már minde
n barátom tudja, hogy írok. Úgy nagyjából két hét eltelte után mutattam meg a legjobb barátnőmnek először az írásaimat és bevallom, izgultam is, hogy mit fog/nak hozzá szólni, de szerencsére tetszett nekik, mi több, rendszeres olvasóim.

6. Te is írsz Twilight alapú történetet. Hogyan ismerkedtél meg Meyer írásával?

A suliban ismerkedtem meg vele. Úgy történt a dolog, hogy a mögöttem ülő osztálytársaim (ma az egyik a legeslegjobb barátnőm) a filmről beszélgettek, hogy „Júj, de helyes ez az Edward”, meg ilyenek, én meg nem tudtam, miről beszélnek. Fogalmam sem volt róla, mi az a Twilight és nem is érdekelt. Aztán egyik délután, amikor a barátomnál voltam, átnéztem a DVD lemezeit, hátha találok valami jó filmet és találtam is! No de azon a CD-n több film is volt, többek között az Alkonyat. Uncsi estéim alkalmával a filmnézés mellett döntöttem és mivel aludni még nem volt kedvem, megnézem azt a bizonyos filmet, ha már annyira az egekbe magasztalták és láss csodát, a film végeztével én is a bűvkörébe kerültem. Mivel a film nagyon tetszett, kíváncsi lettem a könyvre is. A barátommal mozi után a Nyugati pályaudvar aluljáróján vágtunk át, amikor megpillantottam az egyik könyvárusnál. Megjegyeztem neki, hogy mennyire érdekelne az a könyv, aztán tovább mentünk. Másnap munkából hazajövet beugrott hozzám és vajon mi volt nála? Hát persze hogy az a könyv! Két nap alatt felfaltam, aztán már nem volt megállás. Azóta is az egyik legjobb történet, amit valaha olvastam, de ami ennél is fontosabb: A Twilight megszerettette velem az olvasást!

 7. Miért választottad azt, hogy tovább gondolod a történetet?

A Breaking Dawn végeztével egy kérdés zengett csak a fejemben: akkor most mi lesz Jacobbal és Nessie-vel? Barátok, testvérek vagy esetleg szerelmesek lesznek? Sokáig agyaltam rajta, hogy én hogyan is képzelném el a továbbiakat és hát egyik este elhatároztam, hogy bár teljes mértékben tapasztalatlan vagyok és semmit sem tudok az írásról, megpróbálkozom a dologgal.

8. A névváltásnál leírtad, hogy a könyves polcon szívesebben látnád viszont a mostani neveddel ellátva a művedet. Ez gondolom azt jelenti, hogy szeretnél komolyan foglalkozni az írással. Azt is írtad, hogy akkor írtál először, amikor megnyitottad az első blogodat. Ez alatt a pár év alatt annyira beleszerettél ebbe a művészetbe, hogy az életed "irányítani" is tudná?

Igen szívesen foglalkoznék ezzel, bár emellett persze fősulira járok és megszerzem a szakmámat, de sosem lehet tudni! Néhány hónapja volt egy álmom, amiből mára már egy egészen kerek történet kovácsolódott össze a fejemben. Vannak még dolgok, amiket át kell gondolnom, mi miért történik, de mindenképpen meg szeretném valósítani ezt a történetet. Ha mégsem sikeredne olyanra, ami esetleg a könyvkiadókat is megfogná, még mindig ott a lehetőség a publikálására a blog segítségével. :D Sosem gondoltam volna, hogy egy napon ennyire fontos lesz majd számomra az, hogy írhatok és az eddigiek szerint némileg tehetségem is lesz hozzá, hogy ennyien lesznek, akik kíváncsiak lesznek a fantáziám szüleményeire. Napi rendszerességgel irányítja az életemet az írás, mert még ha nincs is időm leülni a gép elé és bepötyögni az ötleteimet, a fejemben folyton alakítgatom és szövögetem az eseményeket.

Az író utószava: Tudod, örülök, hogy megcsináltuk ezt az interjút, mert ez által egy újabb kedves emberrel ismerkedhettem meg kicsit közelebbről. A blog létrehozása óta sok barátra és kifejezetten jó beszélgető partnerekre akadtam és mostantól te is közéjül tartozol. A kérdéseid mind érett megfogalmazásúak és lényegre törőek voltak. Sok sikert kívánok az elkövetkezendőekhez!
Az én utószavam: Én köszönöm, hogy együtt dolgozhattunk, és hogy ilyen segítőkész voltál! Örülök, hogy megismerhettelek, és hogy ilyen jól tudtunk együtt dolgozni! Remélem, találkozunk még az életben, ha nem is riporter és alanyaként, de ismerősökként biztosan. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése